6. szakasz Duna Kerékpárút Tullntól a Dunán Bécsig
A Duna Kerékpárút 6. szakasza Passau Vienna mintegy 38 km-re halad a Duna-parti Tulln-i Donaulände-től Bécsig a Stephansplatzon. A cél Bécs melletti színpad különlegessége a klosterneuburgi apátság meglátogatása.
Schiele szülőházától Tullntól a Duna Kerékpárúton haladunk tovább a Tullner Felden át a Wiener Pforte-ig. A Duna áttörését a Bécsi-medencébe Wiener Pforte-nak nevezik. A bécsi kaput a Duna eróziója hozta létre a fő alpesi gerinc északkeleti lábánál, a Duna bal partján a Leopoldsberggel és a Bisamberggel.
A bécsi kapu
A Tullner Feld-i utunk végén a Duna Greifenstein melletti régi ágához érünk, amely fölé az azonos nevű Greifenstein-kastély tornyosul. A Greifenstein-kastély hatalmas térrel, délkeleten 3 szintes, nyugaton pedig sokszögű, 3 szintes palotával magasan egy sziklán trónol a Bécsi-erdőben a Dunán, Greifenstein városa felett. A déli meredek part fölött, eredetileg közvetlenül a Bécsi-kapu Duna-szűkületénél, egy magasba tornyosuló sziklás kiemelkedésen álló dombtetőn álló vár a Bécsi-kapu Dunakanyarának megfigyelésére szolgált. A várat valószínűleg 1100 körül építtette a területet birtokló passaui püspökség egy római kilátó helyére. A kastély 1600 körül elsősorban az egyházbíróságok börtöneként szolgált, ahol a papoknak és laikusoknak a toronybörtönben kellett büntetésüket letölteniük. A Greifenstein-kastély 1803-ig a passaui püspökök tulajdona volt, II. József császár szekularizációja során a kamerális uralkodók kezébe került.
Klosterneuburg
Greifenstein felől a Duna Kerékpárúton haladunk, ahol a Duna 90 fokos délkeleti kanyart hajt végre, mielőtt áthaladna az északi Bisamberg és délen a Leopoldsberg közötti tényleges szűk keresztmetszeten. Amikor a babenbergi Lipót őrgróf III. és felesége, Agnes von Waiblingen Anno 1106 álltak Leopoldsberg-i kastélyuk erkélyén, a feleség menyasszonyi fátylát, bizánci finom szövetet elkapta egy széllökés, és a Duna melletti sötét erdőbe vitte. Kilenc évvel később Lipót őrgróf III. feleségének fehér fátyla sértetlenül egy fehéren virágzó bodzabokoron. Ezért úgy döntött, hogy kolostort alapít ezen a helyen. A fátyol a mai napig az adományozott templom sorsjátékának jele, és a klosterneuburgi apátság kincstárában tekinthető meg.
A klosterneuburgi Ágoston-rendi kolostor meglátogatásához egy kis kitérőt kell tennie a Passau Vienna Duna Kerékpárútról, mielőtt továbbhaladna Bécsbe a kuchelaui kikötőt a Duna medrétől elválasztó gáton. A kuchelaui kikötőt külső és várakozó kikötőnek szánták a Duna-csatornába csempészett hajók számára.
A középkorban a mai Duna-csatorna volt a Duna főága. A Dunán gyakran voltak árvizek, amelyek újra és újra medret váltottak. A város egy árvízbiztos teraszon fejlődött a délnyugati partján. A Duna főfolyása újra és újra eltolódott. 1700 körül a Duna városhoz közeli ágát „Duna-csatornának” nevezték, mivel a főpatak ma már messze keletre folyt. A Duna-csatorna az új főpatakból Nussdorf mellett közvetlenül a nussdorfi zsilip előtt ágazik ki. Itt elhagyjuk a Duna Kerékpárút Passau Vienna-t, és a Duna-csatorna kerékpárúton haladunk tovább a belváros irányába.
A Salztor híd előtt elhagyjuk a Duna kerékpárutat, és a felhajtón felhajtunk a Salztor hídra. A Salztorbrückétől a Ring-Rund-Radwegen haladunk a Schwedenplatz felé, ahol jobbra kanyarodunk a Rotenturmstraße-ra, majd enyhén felfelé a Stephansplatz-ra, túránk célpontjára.
