Kremstől Bécsig
Krems an der Donau felől a dunai kerékpárúton haladunk át a Mauterner hídon, melynek elődje Bécs után a második híd volt Ausztriában 1463-ban a Dunán. a szacél rácsos híd ahonnan visszaláthatunk Stein an der Donau-ba az uralkodó Frauenberg templommal.
Mautern a Dunán
Mielőtt folytatnánk utunkat a dunai kerékpárúton Mauternen keresztül, egy kis kitérőt teszünk az egykori római erődhöz, a Favianishoz, amely a római Limes Noricus biztonsági rendszereinek része volt. A késő antik erődítmény jelentős maradványait őrizték meg, különösen a középkori erődítmények nyugati szakaszán. A 2 m széles toronyfalú patkótorony valószínűleg a 4. vagy 5. századból származik. A téglalap alakú gerendafuratok jelzik a fa álmennyezet tartógerendáinak helyét.
A dunai kerékpárút Mauterntől Traismauerig és Traismauertől Tullnig tart. Mielőtt elérnénk Tulln-t, elhaladunk egy zwentendorfi atomerőmű mellett, ahol egy oktatási reaktor található, ahol a karbantartási, javítási és bontási munkákat lehet betanítani.
Zwentendorf
Zwentendorf egy partsoros utcafalu, amely a Duna egykori folyását követi nyugat felé. Zwentendorfban volt egy római segéderőd, amely Ausztria egyik legjobban kutatott limesi erődje. A város keleti részén található egy 2 szintes, késő barokk kastély hatalmas kontyolt tetővel és reprezentatív barokk Duna-parti felhajtóval.
Zwentendorf után a Duna menti kerékpárúton a történelmi jelentőségű Tulln városba érkezünk, amelyben az egykori római Comagena tábor, a 1000 fős lovasság, integrálva van. 1108 III. Lipót őrgróf megkapja V. Heinrich császár Tullnban. 1270 óta Tullnban heti piacot tartottak, és II. Ottokár Przemysl királytól városi jogokat kapott. Tulln birodalmi közvetlenségét 1276-ban Rudolf von Habsburg király megerősítette. Ez azt jelenti, hogy Tulln egy birodalmi város volt, amely közvetlenül és azonnal a császárnak volt alárendelve, amelyhez számos szabadság és kiváltság társult.
Tulln
Mielőtt továbbhaladnánk a Duna kerékpárúton a történelmileg fontos Tulln városból Bécsbe, meglátogatjuk Egon Schiele szülőházát Tulln vasútállomásán. Egon Schiele, aki csak a háború után szerzett hírnevet az USA-ban, a bécsi modernizmus egyik legjelentősebb művésze. A bécsi modernizmus az osztrák főváros kulturális életét írja le a századforduló környékén (1890-től 1910-ig), és a naturalizmus ellenáramlataként fejlődött ki.
Egon Schiele
Egon Schiele elfordult a fin de siècle bécsi szecessziójának szépségkultuszától, és a legmélyebb bensőt hozza ki munkáiból.
Hol lehet látni Schiele-t Bécsben?
az Leopold Múzeum Bécsben a Schiele-művek nagy gyűjteményének ad otthont és a Felső Belvedere lásd Schiele remekműveit, mint pl
A művész feleségének, Edith Schielének portréja vagy a halál és a lányok.
Tullnból, Schiele szülőházából a Duna Kerékpárúton kerékpározunk a Tullner Felden keresztül a Wiener Pfortéig. A Duna áttörését a Bécsi-medencébe Wiener Pforte-nak nevezik. A bécsi kaput a Duna eróziója hozta létre a fő alpesi gerinc északkeleti lábánál, a Duna bal partján a Leopoldsberggel és a Bisamberggel.
A bécsi kapu
A Tullner Feld-i utunk végén a Duna Greifenstein melletti régi ágához érünk, amely fölé az azonos nevű Greifenstein-kastély tornyosul. A Greifenstein-kastély hatalmas térrel, délkeleten 3 szintes, nyugaton pedig sokszögű, 3 szintes palotával magasan egy sziklán trónol a Bécsi-erdőben a Dunán, Greifenstein városa felett. A déli meredek part fölött, eredetileg közvetlenül a Bécsi-kapu Duna-szűkületénél, egy magasba tornyosuló sziklás kiemelkedésen álló dombtetőn álló vár a Bécsi-kapu Dunakanyarának megfigyelésére szolgált. A várat valószínűleg 1100 körül építtette a területet birtokló passaui püspökség egy római kilátó helyére. A kastély 1600 körül elsősorban az egyházbíróságok börtöneként szolgált, ahol a papoknak és laikusoknak a toronybörtönben kellett büntetésüket letölteniük. A Greifenstein-kastély 1803-ig a passaui püspökök tulajdona volt, II. József császár szekularizációja során a kamerális uralkodók kezébe került.
Klosterneuburg
Greifenstein felől a Duna Kerékpárúton haladunk, ahol a Duna 90 fokos délkeleti kanyart hajt végre, mielőtt áthaladna az északi Bisamberg és délen a Leopoldsberg közötti tényleges szűk keresztmetszeten. Amikor a babenbergi Lipót őrgróf III. és felesége, Agnes von Waiblingen Anno 1106 álltak Leopoldsberg-i kastélyuk erkélyén, a feleség menyasszonyi fátylát, bizánci finom szövetet elkapta egy széllökés, és a Duna melletti sötét erdőbe vitte. Kilenc évvel később Lipót őrgróf III. feleségének fehér fátyla sértetlenül egy fehéren virágzó bodzabokoron. Ezért úgy döntött, hogy kolostort alapít ezen a helyen. A fátyol a mai napig az adományozott templom sorsjátékának jele, és a klosterneuburgi apátság kincstárában tekinthető meg.
A klosterneuburgi Ágoston-rendi kolostor meglátogatásához egy kis kitérőt kell tennie a Passau Vienna Duna Kerékpárútról, mielőtt továbbhaladna Bécsbe a kuchelaui kikötőt a Duna medrétől elválasztó gáton. A kuchelaui kikötőt külső és várakozó kikötőnek szánták a Duna-csatornába csempészett hajók számára.
A középkorban a mai Duna-csatorna volt a Duna főága. A Dunán gyakran voltak árvizek, amelyek újra és újra medret váltottak. A város egy árvízbiztos teraszon fejlődött a délnyugati partján. A Duna főfolyása újra és újra eltolódott. 1700 körül a Duna városhoz közeli ágát „Duna-csatornának” nevezték, mivel a főpatak ma már messze keletre folyt. A Duna-csatorna az új főpatakból Nussdorf mellett közvetlenül a nussdorfi zsilip előtt ágazik ki. Itt elhagyjuk a Duna Kerékpárút Passau Vienna-t, és a Duna-csatorna kerékpárúton haladunk tovább a belváros irányába.
A Salztor híd előtt elhagyjuk a Duna kerékpárutat, és a felhajtón felhajtunk a Salztor hídra. A Salztorbrückétől a Ring-Rund-Radwegen haladunk a Schwedenplatz felé, ahol jobbra kanyarodunk a Rotenturmstraße-ra, majd enyhén felfelé a Stephansplatz-ra, túránk célpontjára.
