Melki apátság
Történelem
A messziről látható monumentális melki bencés apátság élénksárgán ragyog a Melk folyó és a Duna felé észak felé lejtő meredek sziklán. Európa egyik legszebb és legnagyobb egységes barokk együtteseként az UNESCO Világörökség része.
831-ben a helyet Medilica (= határfolyó) néven emlegetik, és mint királyi vám- és várkerület volt fontos.
A 10. század második felében a császár I. Babenbergi Lipótot egy keskeny Duna menti sávval, közepén a várral, az erődített településsel megtámadta.
A melki apátsági könyvtár kéziratai egy olyan papi közösségre utalnak, amely már I. Lipót őrgróf alatt állt. Az uralom kiterjesztésével kelet felé Tullnig, Klosterneuburgig és Bécsig a Melker Burg elvesztette jelentőségét. De Melk temetkezési helyként szolgált Babenbergeknek és Szentpétervárnak. Koloman, az ország első védőszentje.
II. Lipót őrgróf a város feletti sziklára építtetett egy kolostort, amelybe a Lambachi apátság bencés szerzetesei költöztek be 1089-ben. Lipót III átadta a bencéseknek a babenbergi várkastélyt, valamint birtokokat és plébániákat, valamint Melk falut.
Mivel a kolostort egy őrgróf alapította, 1122-ben kikerült a passaui egyházmegye joghatósága alól, és közvetlenül a pápa alá helyezték.
Egészen a 13. századig a Melker Stift kulturális, szellemi és gazdasági fellendülést élt át, és egy kolostori iskolát a kéziratok már 1160-ban dokumentálnak.
A 13. század végén nagy tűz pusztított. Kolostor, templom és minden melléképület. A szerzetesi fegyelmet és a gazdasági alapokat megrendítette a pestis és a rossz termés. A szerzetesek szekularizációjának és az ezzel járó kolostorbeli visszaéléseknek a bírálata egy 1414-es konstanzi zsinaton elhatározott reformhoz vezetett. Az olasz Subiaco kolostor példáját követve minden bencés kolostornak a Benedek uralma eszméire kell épülnie. E megújulások központja Melk volt.
Nikolaus Seyringert, a subiacoi olasz bencés kolostor apátját és a Bécsi Egyetem volt rektorát a melki kolostorban apátnak nevezték be a „melki reform” végrehajtása érdekében. Alatta Melk a szigorú szerzetesi fegyelem mintájává és a bécsi egyetem kapcsán kulturális központtá vált a 15. században.
A máig fennmaradt melki kéziratok kétharmada ebből az időszakból származik.
Reformáció időszaka
A nemesek a diétákon kerültek kapcsolatba a lutheranizmussal. Szintén uralkodóikkal szembeni politikai ellenállásuk kifejezéseként, a nemesség többsége áttért a protestantizmusra. A gazdák és a piac lakói hajlamosak az anabaptista mozgalom gondolataihoz fordulni. A kolostorba belépők száma meredeken csökkent. A kolostor a feloszlás szélén állt. 1566-ban már csak három pap, három pap és két világi testvér maradt a kolostorban.
Az evangélikus hatások megakadályozása érdekében a környék plébániáit a kolostorból elfoglalták. Melk az ellenreformáció regionális központja volt. A hatosztályos jezsuita iskolák mintájára a XII. alapított,
Ausztria legrégebbi iskolája, a Melker Klosterschule újjászervezték. A Melki Iskolában eltöltött négy év után a diákok két évre a bécsi jezsuita főiskolára jártak.
1700-ban Berthold Dietmayrt apátnak választották. Dietmayr célja az volt, hogy egy új épülettel hangsúlyozzák a kolostor vallási, politikai és szellemi jelentőségét.
1702-ben, nem sokkal azelőtt, hogy Jakob Prandtauer elhatározta volna, hogy új kolostort épít, letették az új templom alapkövét. A belső teret Antonio Peduzzi tervezte, a stukkó munkáit Johan Pöckh és a festő Johann Michael Rottmayr a mennyezeti freskókat. Paul Troger festette a könyvtár és a Márványterem freskóit. Az aranyozásért a bécsi Christian David felelt. Joseph Munggenast, Prandtauer unokaöccse, Prandtauer halála után végezte el az építési vezetést.
1738-ban a kolostorban tűzvész tönkretette a majdnem kész épületet.
Végül 8 évvel később avatták fel az új kolostortemplomot. A melki kolostor orgonistája a későbbi bécsi dóm Kapellmeister Johann Georg Albrechtsberger volt.
A 18. század a tudomány és a zene aranykora volt. Az állam, az iskolarendszer és a lelkipásztorkodás szempontjából azonban a kolostort nem zárták be II. József alatt, mint sok más kolostort.
1785-ben II. József császár a kolostort apát állami parancsnok vezetése alá helyezte. Ezeket a rendelkezéseket II. József halála után hatályon kívül helyezték.
1848-ban a kolostor elvesztette birtokjogát, az ebből befolyt anyagi kárpótlási pénzt a kolostor általános felújítására fordították. Karl apát 1875-1909 nagy hatással volt a régió életére. Óvodát hoztak létre, a kolostor pedig földet adományozott a városnak. Továbbá Karl apát kezdeményezésére almafákat ültettek az országutak mellé, amelyek ma is jellemzik a tájat.
A 20. század elején csatornákat, új vízvezetékeket, villanyvilágítást szereltek fel. A kolostor finanszírozására 1926-ban többek között egy Gutenberg-bibliát adott el a Yale Egyetemnek.
Ausztria 1938-as annektálása után a kolostori gimnáziumot a nemzetiszocialisták bezárták, és a kolostor épületének nagyobb részét állami gimnázium céljára elkobozták. A kolostor szinte kár nélkül vészelte át a háborút és az azt követő megszállási időszakot.
A bejárati épület és a prelátus udvarának helyreállítási munkái, valamint a könyvtár és a Kolomani terem szerkezeti elemzése szükséges volt ahhoz, hogy 900-ben kiállítással ünnepelhessék meg a kolostor fennállásának 1989. évfordulóját.
a toll
A Jakob Prandtauer által egységesen barokk stílusban épített komplexumnak 2 látható oldala van. Keleten a palotabejárat keskeny oldala az 1718-ban elkészült portállal, amelyet két bástya szegélyez. A déli bástya 1650-ből származó erődítmény, a szimmetria érdekében a portál jobb oldalán egy második bástya épült.
Nyugaton színházi produkciót tapasztalunk a templom homlokzatától az erkélyig, ahonnan távoli kilátás nyílik a Duna völgyére és Melk városának házaira a kolostor lábánál.
Közben különböző méretű udvarok követik egymást, amelyek a templom felé orientálódnak. A kapuépületen áthaladva a kapus udvarba jutunk, melyben jobbra a két Babenberg-torony egyike található. Egy régi erődítmény része.
A boltíven haladunk tovább, és most egy kétszintes világos teremben, a Benediktihallében vagyunk, ahol a Szent István-féle freskó látható. Benedek a mennyezeten.
Innen a trapéz alakú elöljáró udvarába nézünk. Az udvar közepén állt 1722-ig a Kolomani-kút, amelyet Berthold Dietmayr apát Melk mezővárosnak adott. A feloszlatott waldhauseni apátság szökőkútja most a Kolomani-kút helyén áll a prelátus udvarának közepén.
Egyszerűség és nyugodt harmónia jellemzi a környező épületek homlokzati szerkezetét. A központi oromzaton Franz Rosenstingl barokk festményeit, amelyek a négy alapvető erényt (mérték, bölcsesség, bátorság, igazságosság) ábrázolják, 1988-ban felváltották a kortárs festők modern ábrázolásai.
Kaisertiege, Kaisertrakt és Múzeum
A Prälatenhoftól a bal hátsó sarkon át a kapun át egy oszlopsoron át a Kaisertiege-hez, a tekintélyes lépcsőhöz jutunk. Alsó részén szűk, stukkókkal, szobrokkal felfelé bontakozik ki.
Az első emeleten a 196 m hosszú Kaisergang szinte az egész ház déli homlokzatán áthalad.
A melki apátság Kaisergang falán minden osztrák uralkodó, Babenberger és Habsburg portréfestményei vannak kifüggesztve. Innen belépünk a császári család szobáiba, amelyeket a kolostormúzeumként használnak. A IV. Rudolf herceg által adományozott „Melker Kreuz” értékes díszlete az egyik legmagasabb rangú ereklyének, Krisztus keresztjének egy részecskéjének, amelyet csak különleges alkalmakkor állítanak ki.
colomani monstrancia
A kolostor másik kincse a Kolomani monstrancia, melynek alsó állkapcsa a Szent Szt. Koloman, Dar. Minden évben Szent Koloman ünnepén, október 13-án mutatják be a szent emlékére rendezett istentiszteleten. Egyébként a kolomani monstrance a Melki Apátság Apátsági Múzeumában látható, amely az egykori császári szobákban található.
Márvány terem
A két emelet magas Márványterem a császári szárnyhoz kapcsolódik, mint a világi vendégek számára kialakított bankett- és étkezőterem. A csarnok közepén, a padlóba ágyazott kovácsoltvas rácson keresztül forró levegővel fűtötték a csarnokot.
Lenyűgöző Paul Troger monumentális mennyezetfestménye a melki apátság márványcsarnokának erősen barázdált lapos mennyezetén, amellyel országos hírnevet szerzett. A "Pallas Athéné diadala és a sötét hatalmak feletti győzelem" a festett hamis építészet feletti mennyei zónában lebegő alakokat ábrázol.
könyvtár
A templom után a könyvtár a bencés kolostor második legfontosabb helyisége, ezért a melki kolostor alapítása óta létezik.
A Melk Könyvtár két fő helyiségre oszlik. A második kisebb helyiségben egy beépített csigalépcső szolgál a környező galéria megközelítésére.
Paul Troger mennyezeti freskója a két könyvtár nagyobbik helyisége közül spirituális kontrasztot teremt a melki apátság márványtermének mennyezeti freskójához. Sötét fa, betétes munkával és a könyvtüskék hozzáillő, egységes aranybarna színezése határozza meg a lenyűgöző, harmonikus térélményt. A felső szinten két olvasóterem található Johann Bergl freskóival, amelyek nem látogathatók. A melki apátság könyvtára a 1800. század óta mintegy 9 kéziratot és összesen mintegy 100.000 XNUMX kötetet tartalmaz.
A kollégiumi Szent Szt. Péter és St. Pál, 1746-ban szentelték fel
A melki apátság barokk kolostoregyüttesének csúcspontja a kollégiumi templom, a római Il Gesu jezsuita templom mintájára tornyos, kéttornyú homlokzatú kupolás templom.
Belépünk egy hatalmas, hordóboltozatú terembe, oldalkápolnákkal és oratóriumokkal, valamint egy 64 méter magas dobkupolával. A templombelső terveinek és javaslatainak nagy része Antonio Beduzzi olasz színházi építészre vezethető vissza.
A melki kollégiumi templom belsejében egy pompás, barokk műalkotás tárul elénk. Az építészet, a stukkó, a faragványok, az oltárszerkezetek és az arannyal, stukkóval és márvánnyal díszített falfestmények szinergiája. Johann Michael Rottmayr freskói, Paul Troger oltárképei, a szószék és a Giuseppe Galli-Bibiena által tervezett főoltár, a Lorenzo Mattielli által tervezett szobrok és Peter Widerin szobrai alkotják ennek a magas barokk templomnak a lenyűgöző összbenyomását.
A Gottfried Sonnholz bécsi orgonaépítő által épített nagy orgonából az orgonának csak az 1731/32-es építési idejéből származó külső megjelenése maradt meg. A tényleges munkát 1929-ben egy átalakítás során felhagyták. A mai orgonát Gregor-Hradetzky építette 1970-ben.
kertek
A barokk apátsági park földszintjén a barokk kerti pavilonra nyíló kilátással eredetileg barokk virág-, zöldnövény- és kavicsdíszítéssel készült, a barokk kor „paradicsomi” kerti elképzeléséből. A kert filozófiai-teológiai koncepción, a szent 3-as számon alapul. A park 3 teraszon van kialakítva, vízmedencével, a 3. teraszon a víz, mint az élet szimbóluma. A földszinten, a kert és a kerti pavilon hossztengelyének közepén elhelyezkedő barokk íves szökőkútmedence a templomkupola feletti lámpásnak felel meg, amelyben a Szt. A Szellemet, a harmadik isteni személyt galamb formájában ábrázolják, mint az élet szimbólumát.
1800 után angol tájparkot terveztek. A park ezt követően benőtt, mígnem 1995-ben a kolostorparkot felújították. A kolostorpark 3. teraszán felújították a "Becsülettemplomot", a neobarokk, nyolc oldalú nyitott oszlopos, manzárdtetős pavilont, valamint a szökőkutat, valamint a régi ösvényrendszert. Az apátsági park legmagasabb pontján hársfasort telepítettek, amelyek közül néhány körülbelül 250 éves. A kortárs művészet akcentusai kapcsolják össze a parkot a jelennel.
A "Benedictus-Weg" installációja az "Áldott Benedictus" témát tartalmazza. A paradicsomkert a kolostorkertekből származó régi minták alapján került kialakításra, gyógynövényekkel, erős színű és illatos növényekkel.
Az alábbiakban egy "Jardin méditerranée" egy egzotikus, mediterrán kert látható. Az út mentén olyan bibliai növényeket ültetnek, mint a fügefák, szőlők, pálmafák és almafák.
kilátótorony
Az apátsági park földszintjén található barokk kerti pavilon vonzza a tekintetet.
1747/48-ban Franz Munggenast a papok kerti pavilonját építette pihenőhelyül a szigorú nagyböjt időszaka után. Az akkoriban alkalmazott kúrák, így a véralvadás és a különféle méregtelenítő kúrák utólag erősítést igényeltek. A szerzeteseket két csoportra osztották, az egyik a rendes szerzetesi életet folytatta, míg a másikat pihenni hagyták.
Johann W. Bergl, Paul Troger tanítványa és Franz Anton Maulbertsch barátja festményei fantáziadús barokk életszemléletet, paradicsomi körülményeket festettek meg, kontrasztként a szerzetesi élet aszkézisével. A pavilon nagytermében az ablakok és ajtók feletti freskók témája az érzékek világa. A putti az öt érzékszervet képviseli, például az ízérzékelést, a legfontosabb érzékszervet kétszer ábrázolják, délen ivásként, északon evésként.
A mennyezeti freskó közepén, az égboltozaton süt a nap, felette pedig egy csillagívet látunk a tavaszi, nyári és őszi évszakok havi jegyeivel.
A festett padlás mennyezeti freskójának szélein az akkor ismert négy kontinens látható: északon Európa, keleten Ázsia, délen Afrika, nyugaton Amerika. A többi helyiségben egzotikus jelenetek láthatók, például Amerika felfedezése a keleti szobában. A kártyázó angyalok vagy a biliárddákókkal ellátott angyalok ábrázolásai arra utalnak, hogy ezt a helyiséget játékteremként használták.
A nyári hónapokban a Melki Apátság kerti pavilonjának nagyterme a pünkösdi Nemzetközi Barokk Napok vagy az augusztusi nyári koncertek színpadaként szolgál.
A melki apátság és parkja a szellemi és természeti szint kölcsönhatása révén harmonikus egységet alkot.